Beindult az országos jégvédelem Fejérben is

JÉGER

A szakma Jégernek nevezte el, noha a tartályokban acetonos ezüst-jodid lötyög, amit ráadásul nem megisznak, hanem elégetnek, mégpedig manuális és automata talajgenerátorokban. A kép még kicsit zavaros, aki tisztán szereti, olvasson tovább.

A hónap első napján lépett működésbe az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hozott létre. Lapunknak Varga Imre István, a NAK megyei elnöke foglalta össze a rendszerrel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. A rendszer országos lefedettségű, amelynek 2 milliárd forint volt a kiépítési költsége, és a Vidékfejlesztési Programból valósult meg. Az éves üzemeltetési díja országosan 1,5 milliárd forint, aminek nagy részét az acetonos ezüst-jodid utánpótlása teszi ki. Ezt az anyagot a légkörbe juttatva a jégszemcsék képződését oly módon befolyásolhatjuk, hogy ne kevés, de nagy szemcseméretű, hanem sok, de igen apró szemcseméretű jég alakuljon ki, amelyek lehullva már jórészt útközben elolvadnak. Több megelőző technológia is létezik a jégkár csökkentésére, de a legismertebb és leghatékonyabb technológiák az acetonos ezüst-jodidot használják fel. Az anyag légkörbe juttatására is léteznek különböző módozatok: lehetséges repülővel vagy rakétával – illetve talajgenerátorral. A repülőgépes és rakétás technológia üzemeltetési költsége magas, nem beszélve a kellemetlen légi közlekedési és honvédelmi mellékhatásokról. A talajgenerátoros megoldás ezzel szemben párologtatáson alapuló technológia, amely semmiféle szilárd akadályt nem képez a légkörben.

A rendszer éves és országos üzemeltetési költsége tehát 1,5 milliárdot tesz ki, azonban a kárenyhítési hatást évi 30–50 milliárdra teszik az előzetes kalkulációk. Itt kell megjegyezni, hogy a jégkárok mérséklése kedvező hatással lesz a mezőgazdasági termelőkön túl mindenkire, az autótulajdonos városiakra és bárkire, akinek vagyontárgyaiban vagy ingatlanán jégkár keletkezhet.

A Jéger rendszere országosan 986 talajgenerátorból áll, amiből 42 található Fejér megye területén. Ezek az egyenként körülbelül 2 négyzetméter alapterületet igénylő, rugalmasan telepíthető talajgenerátor-állomások rácsháló szerűen fedik le az ország területét, egymástól nagyjából 10 kilométeres távolságban. Az állomások negyede automata, központi vezérléssel – a többi azonban manuális; ezeket a megbízott kezelők üzemeltetik. Riasztáskor a rendszer bekapcsolja az automatákat, a diszpécserszolgálat pedig értesíti a kezelőt, például a zámolyi Süller Attilát, akinek ezután még elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a berendezést üzembe helyezze. A nagy nyomású acetonos ezüst-jodidot egy porlasztófúvóka permetezi a kéményszerű égetőcsőbe, ahol a meg gyújtott gőzpermet elégve, a meleg levegővel együtt emelkedik föl a légkörbe. Az égetés a riasztás lefújásáig tart. Fontos hangsúlyozni, hogy az acetonos ezüst-jodiddal a kezelők a kiképzésüknek megfelelő szakszerűséggel bánnak, az égéstermék pedig nem más, mint szén-dioxid, vízgőz és ezüst-jodid kristály, amelyek egyike sem mérgező.

A rendszer működésének megértéséhez fontos tudni még: a jégkárcsökkentés azon az elven működik, hogy rengeteg mesterséges jégmagot juttatunk föl, amelyek a légmozgással elkeverednek az alsó 2 kilométeres légrétegben, majd a kialakuló zivatarfelhő felszippantja őket. Közben persze a zivatarfelhő is vándorol, és mire csapadék hullik belőle, akár 20–30 kilométerre is eltávolodhatott. Ebből látható, hogy az éppen felettünk lévő felhő csapadékképződését nagy távolságban lévő tényezők határozhatják meg.

Fotó: Sági Zoltán
Forrás: feol.hu