Összefogásra van szükség, hogy a magyar gyümölcs minőségi legyen

A nyáron Cecére oly jellemző gurigák – nevezzük ezeket dinnyének – helyét felváltotta a sütőtök, az alma és a burgonya. Pénteken mégis e lédús gyümölcsnek szenteltek regionális szakmai rendezvényt.

Keresve sem találhatott volna autentikusabb helyszínt Cecénél a két szervező – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete – a dinnyékről szóló regionális szakmai rendezvénynek.

– Fejér megyében megközelítőleg hetven gazda foglalkozik dinnyetermesztéssel, főként Cecén és környékén, mintegy 180 hektáron – kezdett a tömör valósággal Varga Imre István, a NAK megyei elnöke. Hozzátette: bár ez a mennyiség soknak tűnhet, a korábbi évekhez képest a területnagyság csökkenő tendenciát mutat, emellett idén az időjárás sem kedvezett a gazdáknak. Ennek köszönhetően Fejérben már június elején elkezdődött a szüret, s összesen egy hónapon át zajlott. A betakarított mennyiség mintegy feleannyi volt a tavalyihoz képest, mi több, bár a görögdinnye minősége jó volt, a sárgadinnye nívója elmaradt a megszokottól. A NAK és az MDE közös roadshow-jának célja – a termelők segítségével – egy szakmai diskurzus részeként megoldást találni e problémákra – húzta alá az elnök.

– Itt már a lét a tét – mondta ki Mártonffy Béla, a NAK országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke –, hiszen jelenleg a negyedik helyen állunk Európában a dinnyetermesztés tekintetében, de nem biztos, hogy a pozíciónk ebben a szisztémában is megmarad.
Ugyanis az előadásokból kiderült: a megtermelt dinnyét gyakorlatilag csak a belföldi piacon értékesítik, s a régióból nem igazán jut külföldre az értékes magyar áru, így a belföldi termelők egymással versengenek a pia­con. Itt persze a garantált minőség is kardinális kérdés, amelyhez az MDE többek között azzal járul hozzá, hogy az egyesület tagjai matricát ragaszthatnak gyümölcseikre, igazolva: a termény magyar és kiváló minőségű. De a kialakult dinnyehelyzeten nem segít a rövid szezon – amelynél megol­dást jelenthet, ha a termelők változtatják a termelt fajtákat és szakaszosan ültetnek –, sem a kevésbé hatékony termelés. Ez utóbbi esetben ugyanis nincsen elég ember a dinnyék leszedéséhez.

Az elképzelés szerint egy egységesített technológiai és termelési szemlélet kialakítása, a minőségi árutermelés biztosítása és a piacra juttatás segíthet a helyzeten. A szervezetek reménykednek a dinnyéző, vagyis gyümölcsöző együttműködésben.

Fotó: Szanyi-Nagy Judit / Fejér Megyei Hírlap
Forrás: feol.hu