Égre meredő, lángoló csövek juttattak egy speciális anyagot a levegőbe tavasztól őszig, hogy ha képződik is a felhők vastag takaróinak mélyén jég, az ne legyen túl nagy szemű. Ősztől tavasz közepéig kevés a valószínűsége a jégesőnek, így a rendszer leállt.
Véget ért a 2020-as védekezési szezon, melynek 169 napja alatt összesen 94, azaz átlagosan heti 4 napon kellett bekapcsolni a generátorokat. Az összesen 986 darab szerkezetből 218 automata és 768 manuális. Az egész országot behálózó láncolat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) tartozik. Szinte teljes a lefedettség, amit úgy érnek el a szakemberek, hogy az ország közel ezer pontjáról „lőnek” ezüst-jodidot a felhőkbe, csökkentve ezzel a kialakuló jégszemek méretét, így védve a mezőgazdasági területeken túl a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is. A rendszer működésének köszönhetően a jégesők átvonulásakor zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak. Idén a legtöbbször, 27 alkalommal júniusban kellett bekapcsolni a generátorokat, de augusztusban is 22 riasztás volt. A szeptemberé a negatív csúcs, hiszen abban a hónapban szinte semmilyen eső nem esett, így hétszer csapott fel csupán a láng az égre.
Varga Imre István, a NAK Fejér megyei elnöke kérdésünkre elmondta: – A megyében összesen 42 darab talajgenerátor van, melyből 11 automata és 31 manuális. Ezeket tehát most leállítottuk, mert a jégkármérséklő rendszer védekezési időszaka 2020. szeptember 30-ig tart. A következő szezon védekezési időszakának első napja 2021. április 15-én lesz. A két időpont között nincs védekezés, nem tartunk „ügyeletet”, mert azt sem a következő évszakok időjárási helyzete, sem a mezőgazdasági növénykultúrák vegetációs periódusa nem teszi indokolttá.
A NAK országos közleményéből kiderül, hogy az idei nehezebb év volt, mint általában. Nem kifejezetten azért, mert nagyobb volt a jégeső kialakulásának kockázata, hanem mert a koronavírus miatt csökkenő repülőgép-forgalom negatívan hatott a rendszer működésére. Ennek okai abban keresendők, hogy lényegesen kevesebb meteorológiai adatot szolgáltattak a megszokotthoz képest a ritkán közlekedő légi járművek, ami csökkentette az előrejelzés pontosságát. Nemcsak ahhoz kell pontos előrejelzés, hogy mikor kell az automatáknak bekapcsolniuk, illetve a kezelőket riasztani a jégeső kialakulása előtt, hanem ahhoz is pontos adatok kellenek, hogy mikor aludjon el a láng a szerkezetek kéményeiben. Mivel kevés adat futott be, így a hatóanyag-felhasználás is jelentősen megemelkedett.
A jelentős méretékű anyagfelhasználás miatti kiesést ellensúlyozandó az Agrárminisztérium a rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi 1,5 milliárd forintot biztosít. A jégesőkár-bejelentési adatok szolgáltatása révén az elemzéseket is támogatja, valamint koordinálja az érintett társszervezetekkel való együttműködést.
Az agrárkárenyhítés keretében az idei évben kiemelkedő számban, 21 ezer esetben összesen 515 ezer hektárnyi területre tettek eddig kárbejelentést a termelők, ám ezek jégkárral kapcsolatos aránya nem éri el a 9 százalékot.
Most, hogy az eszközök téli pihenőre vonulnak vissza, sok lesz a feladat a központokban. Jelenleg is zajlik a generátorok behordása, leltározási munkák elvégzése, a generátorok és a működtetésükhöz szükséges kompresszorok takarítása, javítása. Ezzel párhuzamosan az országos központban folyik a pénzügyi elszámolások rendezése, a védekezési időszak kielemzése, értékelése, valamint az új fejlesztési irányok meghatározása.
Fotó: Sági Zoltán, FEOL
A cikk forrása:
Most téli pihenőre vonulnak vissza a termést védő generátorok
2020.10.10.